Uralkodása alatt Dávid jó kapcsolatot épített az ammoniták királyával, Náhással. Halála után szerette volna folytatni ezt a kapcsolatot Náhás fiával, Hánunnal, ő azonban elkövetett pár komoly hibát!
Mielőtt elolvasnád a tanítás többi részét, olvasd el az ide vonatkozó bibliaverseket!
“Történt azután, hogy meghalt Náhás, az ammóniak királya, és utána a fia lett a király. Dávid így gondolkodott: Szeretettel bánok Hánúnnal, Náhás fiával, mert az ő apja is szeretettel bánt velem. Ezért Dávid követeket küldött, hogy megvigasztalják apja halála miatt. Amikor megérkeztek Dávid szolgái az ammóniak országába Hánúnhoz, hogy megvigasztalják, ezt mondták az ammóniak vezérei Hánúnnak: Azt hiszed, apádat akarja megtisztelni Dávid, hogy vigasztalókat küldött hozzád? Inkább azért jöttek ide a szolgák, hogy kifürkésszék, kikémleljék és feldúlják az országot! Elfogatta azért Hánún Dávid szolgáit, megnyíratta őket, ruhájuk felét fenekükig levágatta, és visszaküldte őket. Ezek elmentek, de amikor jelentették Dávidnak, hogy mi történt az embereivel, eléjük küldött, és mivel igen csúffá tették azokat az embereket, ezt parancsolta nekik a király: Maradjatok Jerikóban, amíg meg nem nő a szakállatok, akkor térjetek vissza. Amikor látták az ammóniak, hogy meggyűlöltették magukat Dáviddal, elküldtek Hánún és Ammón fiai ezer talentum ezüstöt Aram-Naharaimba, Aram-Maakába és Cóbába, hogy harci kocsikat és lovakat fogadjanak zsoldjukba.”
Hánun azt hitte, Dávid kémeket küldött, és bántalmazta őket, és megszégyenítve küldte haza őket. Mi történt ezután? Azt a szót használták, amit sosem szeretnénk például a fodrászunktól hallani, miután levágta a hajunkat: „Oooooooopppssssss.” Rájöttek, hogy hatalmas hibát követtek el. “Nem akartak kémkedni, csak meg szerettek volna vigasztalni minket. Most mit tegyünk?”
Hánun rossz döntést hozott. Elküldhette volna azonnal az embereit Dávidhoz, hogy bocsánatot kérjen tőle, és megpróbálhatta volna rendezni a dolgot. Ehelyett segítséget kért Mezopotámiától, Szíriától és Zóbától, hogy harcoljon az izraelitákkal. Rossz döntés, aminek bukás a vége!
Mindannyian hozunk rossz döntéseket, mint Hánun Dáviddal szemben. De ahogyan reagálunk akkor, amikor rájövünk, hogy hibáztunk, lehetne más. Ahelyett, hogy megpróbálnánk védekezni, elrejteni a hibánkat és erősnek látszani, gyorsnak kellene lennünk a bocsánatkérésre, arra, hogy a békességet keressük és eldobjuk a büszkeségünket. Ha nem ezt tesszük, az hasonlóan fog végződni, mint Hánun esetében: bukással!
Ha hibázol, ne próbáld elrejteni, csak keresd a megbékélést, amilyen hamar csak tudod, és törekedj mindenkivel a békességre.
