Szabadnak lenni jó, ezzel mindenki egyet ért. Nem sok olyan embert ismerek, aki szereti a kötöttségeket, merev szabályokat, esetleg káros szokásának “rabja” lenni.
Mikor elmegyünk egy szép vidékre kirándulni, piknikezni, érezhetjük milyen jó távol lenni mindentől, szabadnak lenni, és ez nagyon jó érzés. Javaslom is mindenkinek, hogy szakítson rá időt, és menjen el pihenni. Érezze milyen jó szabadnak lenni.
Kereszténynek lenni is ilyen szabadság. Sokan úgy gondolják, hogy a vallásos emberek nem is tudják mi a szabadság, csak élnek a saját szabályaikkal behatárolva. Pedig ez nem így van! A hívő embereknek Isten szabadságot adott mindenre. A Bibliában van erre ígéretünk:
“Mindent szabad nekem, de nem minden használ.”
Azok az emberek, akik hisznek Istenben, mindenre szabadok, csakúgy, mint bárki más ezen a földön, azzal a különbséggel, hogy tudják, mi az ami a javukra van és mi az ami nem.
Istenben van a legnagyobb szabadsága az embernek, mert Isten megenged mindent, közben mégis megóv.
Persze, mivel Isten szabad akaratot adott az embernek, eldönthetjük, hogy mit csinálunk a szabadságunkkal.
Szabad vagyok arra, hogy alkoholista vagy drogfogyasztó legyek. Szabad vagyok arra, hogy olyan társaság tagja legyek, amely rabol, rombol és pusztít, és szabad vagyok arra is, hogy Istent válasszam, más hozzám hasonló emberekkel töltsek időt, jó programokon vegyek részt, segítsek másoknak és elfogadjam mások segítségét.
Tehát szabadságom van eldönteni, hogy a világ rabja legyek, vagy szabad Isten mellett.
